Szent Páltól (a térképen B pont) nagyon könnyű eljutni a következő állomásig,
Szent Sebestyén bazilikáig. (C pont)
Bár a mintegy 4 kilométer hosszú út tereken, dombokon, forgalmas utakon vezet át, neve elejétől végig ugyanaz: Via delle Sette Chiese, azaz a hét templom útja.
Az útnak a Via Ostiense és a Via Cristoforo közé eső szakasza egyébként nagyon szép lakónegyedeken vezet keresztül, melyek teljesen mentesek a turistáktól, és így bepillantást engednek Róma „bennszülött” életébe.
 |
| Domitilla katakomba előtti úton |
 |
| Szent Callixtus-ról elnevezett katakomba Szent Cecília sírjával. Szent Cecília példája: Maradj mindig állhatatos a hitedben! |
 |
| Jut idő az elmélkedésre és az imádságra |
 |
| Szent Sebestyén bazilika, alatta a katakomba a szent sírjával |
A tufás talajba vájták a Szent Sebestyén-katakombát, az egyik legismertebb késő ókori keresztény temetkezési helyet: a IV. század elején, a Diocletianus római császár keresztényüldözéseinek idején halálra nyilazott római katonát, Szent Sebestyént itt temették el.
A legrégebbi katakomba a Szent Sebestyén-katakomba melynek rétegei az első századból valók, akárcsak a zsidó katakombák. Nem a keresztények találták ki a temetkezésnek ezt a formáját, a zsidóktól vették át.
A katakomba keresztény „kisajátítása” még inkább erősítette azt a képzetet, hogy Konstantin előtt a keresztények a föld alatt éltek, „underground” szervezetet alkottak, és innen ragadták meg a hatalmat. Ez az elképzelés él ma is a legtöbb turistában, aki felkeresi Róma katakombáit. Pedig a valóság egészen más volt: ezt bizonyítja a zsidó katakombák létezése is, hiszen a zsidókat nem üldözték a Római Birodalomban, vallásuk bevett vallás volt.
A temetők mindig az életről szólnak:
 |
| Szent Sebestyén katakomba |
A katakombák világa hűen visszaadják az első évszázadok keresztényeinek gyermekien bizakodó, feltétel nélküli hitét és szeretetét a „Jó pásztor” iránt.
 |
| Itt nyilazták halálra Sebestyént |
(Sebestyént a Palatinuson a Via Bonaventura utcácskában megbúvó kis Szent Sebestyén templomnál halt vértanúhalált.)
Szent Sebestyén története kivételes. Egyike volt Diocletianus katonáinak, de ugyanakkor Krisztus hű követője is volt. De az a tény, hogy az uralkodót is szolgálta, kevésbé ismert. Ez a személyiségét különösen érdekessé teszi. Itt olvashatunk bővebben erről.
Szent Sebestyén bazilikája a fölött a katakomba fölött áll, ahova Szent Sebestyént temették.
 |
| Szent Sebestyén bazilika |
 |
| Szent Sebestyén |
A legendák ellenére tudjuk, hogy Szent Sebestyén 263-tól 304-ig élt. Mártírhaláláról január 20-án emlékeznek meg, és nevét 3 olaszországi közösség is viseli.
Élete a magyar püspök számára is példává vált, amikor 1990-ben az egyház 50 év után újra jelentkezett a társadalom szolgálatára.
Szent Sebestyén ma is élő emléke örök marad.
Claude Debussy: Szent Sebestyén vértanúsága(1911) Klikk további leírás erről a zenéről.
Kérünk, Urunk, add meg nekünk az erő Lelkét, hogy Szent Sebestyén vértanúd dicsőséges példája nyomán megtanuljunk inkább engedelmeskedni Neked, mint az embereknek.
Imádságaink után tovább folytatjuk zarándoklatunkat:
Urunknak Kaifás főpaptól Pilátusig vezető útjáról, valamint a töviskoszorúzás során kiontott negyedik vérzéséről. Könyörgünk a fösvénység bűne ellen a nagyvonalúság erényéért és a jótanács ajándékáért.
Urunk, Jézus Krisztus! Te oly nagy szeretetet adtál Cecília szívébe, hogy önként meghozott minden áldozatot, és készséggel vállalta a vértanú-halált. Kérünk, az ő közbenjárására növeld szeretetünket, hogy önkéntes áldozatvállalásunk kedves legyen Előtted, és megadja nekünk az örök életet.
VálaszTörlésAki élsz és uralkodsz mindörökkön örökké.
Ámen
Róma közel hatvan föld alatti temetője közül a legismertebb a Via Appia Antica mellett elterülő Szent Callixtus-katakomba. Méretei lenyűgözők: 15 hektárnyi területen, négy szinten és húsz kilométernyi hosszúságú folyosóhálózatban közel félmillió keresztényt temettek el benne egészen 350-ig. Ám hírnevét nem egyedül méreteinek, hanem inkább a második szint panteonjainak köszönheti. Itt láthatjuk a harmadik század pápáinak és Szent Cecilíának sírboltját: mindkettő mai formáját a negyedik századi Damasus pápa alatt nyerte el. Kicsit előbb, de mindenképpen a 313-as "milánói ediktum" után (ami megengedte a keresztényeknek a szabad vallásgyakorlást) készült el a felszín két háromkaréjos temetőkápolnája. Az egyikben találhatjuk a római keresztény régészet megalapítójának, az 1894-ben elhunyt Giovanni Battista de Rossinak sírját. Ő volt az első, aki tudományos formában adta ki a római katakombák festményeinek "katalógusát", egyúttal felhívta a figyelmet az elődjei által elkövetett tévedésekre, hibákra.
VálaszTörlésAz évszázadok népvándorlásai során, és minthogy a temetők a város falain kívül terültek el, a szent helyekhez való zarándoklat egyre veszélyesebbé vált. Ezért a pápák úgy határoztak, hogy a szent mártírok maradványait áthelyezik Róma "biztonságosabb" templomaiba: a Santa Prassedébe, illetve a Santa Cecilia in Trasteverébe. Ezáltal a vallásos látogatók számára a katakombák elvesztették legvonzóbb érdekességüket. S minthogy a tizedik századtól kezdve a temetők látogatók nélkül maradtak, lassan a feledés homályába vesztek. Egészen a XIX. század közepéig, de Rossi kutatásainak kezdetéig. A turistákat kezdetben a trappisták fogadták, majd 1929-től kezdve Don Bosco szalézi rendje kapta a pápától azt a feladatot, hogy ezt a szent helyet fenntartsa és gondozza. VI. Pál pápa ezt a szándékot az itt dolgozó idegenvezetőkhöz címzett levelében erősítette meg.
A második szint az évszázadok alatt szinte didaktikus kiállítási anyagot halmozott fel: megannyi Krisztusra, a megváltásra és a túlvilágba vetett hitre utaló, márványlapba karcolt és freskókon feltüntetett szimbólumot. Ugyancsak itt találjuk azt az öt "szentségekről elnevezett sírboltot", amelyeknek festészeti témája közös: a keresztelés és az eucharisztia ábrázolása. A tizenkét apostol helyett hét személy üli körül az asztalt, így a jelenet nem Krisztus utolsó vacsorájára, hanem az egész emberiség megváltására utal. A festményeket a korban divatos ornamentika kíséri, néha bibliai jelenetekkel együtt. Ez utóbbiak mindig az Ószövetség és az Újszövetség párhuzamaira hívják fel figyelmünket. Ez nem véletlen: a kor az apologéták, a hitvédők korszaka, akiknek fegyvere a két "könyv" egymásnak való megfeleltetése volt.
És miért éppen a harmadik században élt Callixtus pápáról nevezték el a temetőt? Callixtus még diakónusként kapta azt a feladatot, hogy ezen az egyház tulajdonába került földterületen a sírokat gondozza. Callixtus "kegyes" pápa volt: szeretettel és megbocsátással fordult a "hitehagyottak", a gyengék felé, és az összes kereszténynek végső nyughelyet kívánt biztosítani.
VálaszTörlés1456. június 29-én rendelte el III. Callixtus pápa, hogy a katolikus templomokban minden nap kondítsák meg a harangokat, és imádkozzanak a török támadásra készülő magyarok győzelme érdekében. A pápai bulla a köztudatban úgy maradt meg, mint a „déli harangszóra” való felhívás, ez azonban, mint látni fogjuk, nem felel meg teljesen a valóságnak.